A zenekar története, eredményeink


Mihez is kezdtünk 1976-ban? 
Élt a községünkben – Botfán (1982-től Zalaegerszeghez tartozik)– egy László Imréné nevű asszony. Mi, korunkból eredően – Panni néninek neveztük. Ő számtalan népdalt tudott. Részt vett az 1970-ben rendezett „Röpülj Páva” TV vetélkedőn, melyen a középdöntőig jutott. Panni néni öröksége azonban nemcsak a TV-ben való szereplés volt. A népdalgyűjtők számos dalt lejegyeztek tőle. Személyesen biztatott, hogy a helyi fiatalok körében szervezzek, egy zenekart s tanulják meg a tarsolyában őrzött dalokat. Sepsi István néptáncos, akkori munkatársam, arra ösztönzött, hogy hozzunk létre egy néptánc csoportot. Mindkettő megvalósult. A táncosok rövid időn belül feladták, de nem így a citerások. A zenekar tagjai – kezdetben öten – citerán kisérték Panni néni énekeit. A falu határában folydogáló Válicka patakról, szerelemről, no meg a summáséletről szóló dalok kedvesek voltak, nagy lelkesedéssel játszottuk és énekeltük őket. Nekünk a ládagyári citerán játszó zenészeknek akkor csak sejtésünk volt arról, hogy miként is lehetne kezelni ezt a hangszert. Fellépéseinket mégis kedvesen és érdeklődéssel fogadták a hallgatók.

Honnét származik a zenekar neve? 
A legenda szerint - melyet szintén Panni nénitől tudunk – a falu határában folyó patak nem más, mint Zalán fejedelem lányának, a Válicka kisasszonynak a könnye. Akkor eredt, amikor a honfoglaló magyarok egyik vezére rabul ejtette őt. Az ijedségtől olyan bőséges, keserves könny fakadt a szeméből, hogy még máig is kiapadhatatlanul folydogál. A patakot – melyik „fönek folik” – a botfaiak rég a szívükbe fogadták. A citerák húrjain felcsendülő dalok elsőként róla szóltak. Így aztán különösebben nem kellett gondolkodni azon, hogy a zenekar milyen nevet viseljen. Azóta már természetessé vált, hogy „válickásoknak” neveznek bennünket. Közben gyarapodott a zenekar létszáma. Az igazi változás 1979-ben történt, amikor Pribojszky Mátyás citeraművész ellátogatott hozzánk. „Így is lehet…” összegezte mondanivalóját a nagy citerás. Bemutatta, mit lehet a hangszerrel művelni, ha beavatott kezek nyúlnak hozzá. Ettől kezdve már valóban nem a régi értelemben vett citeraszó hangzott el a zenekar játéka közben. Új citerákat szereztünk be. A prím, tenor, basszus elnevezésű citerák új hangzása növelte a játék változtatásának lehetőségét. A hallgatóságot mindenütt meglepte az újszerű citeramuzsika. Panni néni 1979–ben meghalt. Emléke és öröksége azonban a mai napig velünk maradt. A több éves együtt játszásunk olyan gyökeret eresztett Botfán, hogy a mozgalom az óta is él.



A nyomukba lépő citerás gyerekeknek már könnyebb lett? 
Nem egyértelmű az igen. Igaz, hogy egy fajta játékmód már ismert volt. Viszonylag jó hangzású citerán játszhatott az „utánpótlás”, ám az elért színvonalat tanítani, népszerűséget megőrizni, túl lépni, nem volt könnyű. A zenekarba szerveződés, a játék és hangzástechnika, bizony komoly feladat elé állította a citerázni szándékozó gyerekeket és oktatójukat egyaránt. Ez a kemény kitartás, akarat és készség később is fennmaradt, valahányszor „váltás” történt. Az eredmények csábították a követőket. Folyamatosan újabb és újabb gyerekekből, fiatalokból álló csoportok alakultak. Elkezdődött a citerások tábori képzése, elsőként a Citerabarátok Klubja részéről rendezett tiszaklécskei táborban vettünk részt 1984-ben. A közéletben végbemenő változások újabb és újabb kihívások elé állították a zenekart. A működtetése, fenntartása egyre körülményesebbé vált. Megoldást jelentett, hogy 1990-ben megalakítottuk a „Válicka” Citerabarátok Egyletét. Ez a civil szervezet jogi, szervezeti, pénzügyi, szakmai képzés és kapcsolattartás tekintetében irányítása alá vette a zenekart. A szervezet az óta is „gazdája” a citerazenekarnak. Említésre méltó változás történt a zenekar életében 1994-ben, amikor kérésünkre Urbán Zoltán citerás ellátogatott hozzánk. Ő, az eddig alkalmazott játékmódot alapjaiban átszervezte. A játékstílusnak táncházi hangulatot varázsolt. Ennek kapcsán került a zenekarba a bőgő citera. Az új stílus szerinti citerázáshoz új hangszerekre is szükség volt. Ettől kezdve ő és számos citerás oktató gyakran látogatott el hozzánk. A helyben szervezett táborokban bővült a citerás fiatalok ismeretanyaga. Ebben az éven (1994) – a zenekar életében először – műsoros kazetta formájában hangfelvétel készült a zenekarról. A továbbiakban Nagy Katalin vette át a zenekar szakmai irányítását. 2001. év végén megünnepeltük a zenekar fennállásának 25 éves évfordulóját, melyre több vendég együttest is meghívtunk. Ekkor már újabb gyermekekből szerveződött csoport is a citerák mellett állt. Hihetetlen akaraterővel és kedvvel igyekeztek felzárkózni az őket megelőző két csoporthoz.

2004. a zenekar életében talán az egyik legmozgalmasabb év volt.
Ez évben 53 fellépésünk volt. A legjelentősebbek: - Januárban megünnepeltük a zenekar teljes létszámával -alapító tagokkal együtt- az előző év végén kapott Zalaegerszegért díjat. - Júniusban a gyermekcsoport Újudvaron vett részt citeratáborban egy hétig és kapott bőséges ismeretet a citerajáték módszeréről, zenei tudnivalókról. - Ugyan ebben az időpontban a nagyobb csoport Erdélybe indult, hogy a város külképviseleteként részt vegyen a marosvásárhelyi napok rendezvénysorozatán. - Ők alig tették le a hangszert, a szomszédos Ausztriában, Klagenfurtban a gyermekcsoport képviselte zenekarunkat az ott rendezet nemzetközi gyermek tánc és népzene fesztiválon. - Júliusban Zalacsányban adtunk koncertet külföldi vendégeknek, - majd másnap elindultunk Tiszakécskére a Tisza-Folk Alalpítvány citeratáborába, ahol egy hetet tanultunk. - Még a nyár folyamán fogatuk francia barátainkat Avigninból a TRAC utcaszínházi csoportot. Felléptünk velük Botfán, Bük-fürdőn, Csepregen és Kustánszegen. - Az ősszel tokajba (Tállyára) mentünk egy hétvégére, ahol citerás fórumon és találkozón vettünk részt. - Novemberben fogadtunk egy erdélyi csoportot, - decemberben Újudvaron karácsonyi koncertet adtunk a helyi citeráscsoporttal közösen. - Szintén decemberben Körösladányba utaztunk a Cuháré citerazenekar 25 éves jubileumi koncertjére. - Még ebben a hónapban a gellénházi Vajda József Népdalkörrel közösen karácsonyi műsort készítettünk, mellyet több faluban bemutattunk. - Az év zárásaként a zenekar csoportjai Botfán adtak karácsonyi műsort az érdeklődöknek.
Nagy Lajos zenekaralapító

Erre jártunk 2001-ig: 






Eredményeink:


A Válicka Citerabarátok Egylete fennállásának 25. évfordulóján kapott díj, egy egyedi kivitelezésű 3 dimenziós üvegkerámia plakett a R&M Reklán Bt. cégtulajdonosaitól.


2012. szeptember 29-én a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által rendezett népzenei együttesek országos minősítőjén ARANY PÁVA DÍJ.



2012. április 27-én a Zalai Művészeti Fesztiválon a zenekar Zala Megye Kiváló Népzenei Együttese címet kapta. 


2009. április 26-án a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA és a Tradíció Alapítvány KÜLÖNDÍJA az ARANYPÁVA NAGYDÍJAS GÁLÁN nyújtott kiváló közreműködésért.


2009. április 26-án a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által rendezett 15-dik népzenei együttesek országos minősítőjén ARANY PÁVA DÍJ.


2008. november 15-én Nagykapornakon a "Szép Zalában születtem" című IV. Hagyományőrző közösségi pályázaton "Saját népük hagyományainak bemutatása” kategóriában III. helyezés.


2008. szeptember 28-án a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által rendezett Zene Világnapja alkalmával Budapesten a Néprajzi Múzeumban való fellépés.


2008. május 24-én a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által rendezett 14-dik népzenei együttesek országos minősítőjén ARANY PÁVA DÍJ.


 2007. májusában a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége - KÓTA által rendezett térségi szintű népzenei minősítőn kiváló fokozat.

 2006.Zalaegerszeg Önkormányzatának Emléklapja a 30 éves munkáért.



2006. január 22-én a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Válicka Citerazenekart fennállásának 30. évfordulója alkalmából a népi hagyományok ápolásáért, valamint az ifjúság zenei nevelése terén kifejtett tevékenységükért Miniszteri Elismerésben részesítette. 


2005. áprilisában a gyermekcsoport a Zalai Művészeti Fesztivál keretében rendezett XII. Művészeti Találkozó megyei gáláján csoportos hangszeres kategóriában első helyezés.


2003-ban Zalaegerszeg város közgyűlése Zalaegerszegért díjat adományozott a zalai népdal és népzenei kincs megismertetésében és megszerettetésében játszott több évtizedes kiemelkedő teljesítményért, mellyel hírnevet szereztek Zalaegerszeg városának határainkon belül és kívül egyaránt.


2002. Civilissimus díjat kapott az egylet.
A Landorhegyi Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központ minden évben megrendezi a civil börzét. Ez alkalommal mód van a polgári szerveződések részére a bemutatkozásra. E rendezvény keretében értékelik a társadalmi szervezetek munkáját is. Az alapítvány Civilissimus díjat hozott létre a legjobban működő szervezet részére. A rendezők 2002. évben a Válicka Citerabarátok Egylete részére adományozták a díjat. Ezzel elismerték, hogy szervezetünk megfelelt a civil közösség iránt elvárt követelményeknek.

A díj odaítélése kötelezi egyletünket s bízunk abban, hogy további feladatoknak is eleget teszünk, mint már annyiszor a megalakulásunk éve – 1990 óta.


2001. Zalaegerszeg Önkormányzatának Emléklapja a 25 éves munkáért.

2000. Arany Páva díj - Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége-KÓTA.


1998. Zalaegerszeg Kultúrájáért elismerő oklevél.

További képek oklevelekről és díjátadókról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése